2007. november 02. péntek

Eleve ott vannak ugye már a mezőnyben versenyzők is, de ne csak gyorsasági motorosokban gondolkozzunk! A jósors már Ferihegyen összehozott Baráth Lajossal, aki a salakmotoros világbajnok Niki Pedersen szerelője és a dán teljes csapatával együtt Valenciában tölti a hétvégét – alig várják már, hogy találkozhassanak Gáborral. A müncheni csatlakozásnál aztán egy újabb „prominenssel”, a 2001-es Svéd-rali győztesével, Harri Rovanperäval kerültünk egy gépre. Harri jelenleg a finn ralikrossz bajnokságban versenyez és - ki gondolta volna – Mika Kalliónak fog szurkolni néhány barátjával.

De hogy motorosokról is essen azért szó, két korábbi ötszázas világbajnok, Alex Crivillé és Kevin Schwantz jelenlétében bemutatták azt az új trófeát, amit hamarosan Casey Stonernek is átadnak. Ez kis „szeletekből” áll, amelyekre az eddigi bajnokságok évszáma, győzteseinek neve, rajtszáma és motorjainak típusa van felvésve. Kevinnek nem kellett fél másodpercnél több, hogy kiszúrja saját magát, aztán megjegyezte, hogy nagyon sok helyen olvasható a neve. Állítása szerint ugyanis Agostininek hívják…

Ami a „lehetséges bajnokokat”, vagyis Gábort és Hector Faubelt illeti, egyértelműen Gabesz tűnik nyugodtabbnak. Folyamatosan mosolyog, a feszültségnek legfeljebb csak igazán apró jeleit mutatja, ha egyáltalán. Ebben partner a teljes szerelői gárda is és fantasztikus érzés azt látni, hogy milyen szeretet árad felé itt. Rengetegen fényképezkednek vele, kérnek tőle aláírást, köztük sok spanyollal. Az első szabadedzést ezzel a lendülettel Talma meg is nyerte és nem felejtette el megjegyezni, hogy ugyan igazi jelentősége ennek a sikernek nincs, de azért kiválóan kiegészíti a már előbb említett, mosolyra épített lélektani hadviselést. Hatása akad: Hector hatalmas napszemüvegben és igazi citromba harapós arccal sétált el a csapat bokszából.

Az időmérő után aztán boldogabb lehetett, de Talmáék sem aggódnak a második hely miatt. Azt mondják, van még tartalék, a hátsó rugó kicsit puha volt, úgyhogy szombaton a keményebbel még szeretnének odacsapni. Persze tudjuk, a másodiknál kedvesebb rajtpozíciót az ő esetében el sem lehet képzelni…

Győrfi Alen viszont tudott volna elképzelni magának az utolsónál jobb pozíciót. Szegény rendesen el van kenődve, hiszen ugyan tisztában van azzal, hogy milyen technikai hátrányban van a mezőny többi tagjához képest, Európa-bajnokként mégis nehéz feldolgoznia, hogy a tábla alján áll. A limit viszont egyelőre megvan, ami számára most a legfontosabb cél, a következő majd az lesz, hogy befejezze a versenyt.

Igazán szomorú Sebestyén Peti lehetne, no nem feltétlenül az időmérőn elért 23. ideje miatt, hanem azért mert útban Valencia felé áldozatául estek egy furcsa népi hagyománynak. Többek elmondása szerint ugyanis kimondottan szokás errefelé feltörni az útszéli parkolókban gyanútlanul megálló, motorversenyre igyekvő kisbuszokat… Ez történt Petiékkel is, szépen kirámolták az autójukat, de szerencsére nyoma nem nagyon látszik rajta a dolognak. Szó sincs arról, hogy letört lenne, nem az a típus. Imi sem, ő viszont cseppet sincs feldobva. A motor eleje, mint általában, most is csúszkál – nem jut sajnos „humánerőforrás” a beállítására –, igazából csak az első szektorral elégedett. Nem meglepő: mindössze a célegyenes és az első két kanyar tartozik bele.

A MotoGP-ben Stoner-show volt, de nem csak a szokásosnak mondható újabb edzéselsőségek miatt. Az FP2-n már a hatodik körében megfutotta a legjobb idejét, utána próbálgatott sok mindent, aminek az egyik eredménye az lett, hogy gyönyörű csúszkálásokat mutatott be a Desmosedici – a másik meg az, hogy majdnem megelőzte Sylvain Guintoli. A Dunlop gumiknak rengeteg hátrányuk mellett annyi előnyük van, hogy az idén meghozott korlátozások nem vonatkoznak rájuk, tehát a Tech3 csapat akármennyit használhat belőlük a hétvégén. Így Guintoli gondolt egyet, és előrántott egy kvali-gumit, amivel felugrott a második helyre. Nem először játsszák ezt el a csapatnál, gyakorlati haszna igazából nincsen, legfeljebb a figyelmet tudják felhívni magukra. Bár azt talán érdemes megjegyezni, hogy Sylvain két gyors kört is meg tudott tenni az említett keverékkel, vagyis holnap lehet még egy kicsivel puhábbat elővenni a végén.

Ha már itt tartunk, Stefanóék azért is örülnek a második helynek, mert féltek attól, hogy esetleg leesik az eső a második időmérőn. Szürke felhőket ugyan néha láttunk napközben, de tulajdonképpen folyamatosan sütött a nap és az előrejelzések sem várnak zuhét. És valószínűleg a spanyolok sem…

Ui.: most ment el mellettem Suzy Perry, huhh! Igen, élőben még komolyabb látvány…